Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

 

VI. 1. Az óvoda személyi feltételei

Az óvoda alapvető személyi feltételei biztosítottak. Az oktatási törvényben előírt iskolai végzettséggel minden óvodapedagógus rendelkezik. Az óvodapedagógusok különböző módszertani képzéseken vesznek részt, a minél hatékonyabb óvodai nevelés megvalósítása érdekében. Fontosnak tartjuk az óvoda minden dolgozójára nézve a rendszeres belső és külső továbbképzés, önképzés igényét, a gyermek számára modellértékű, mintát jelentő személyiségvonások megnyilvánulását.

Nagyon fontosnak tartjuk a két állandó, egymás munkáját jól kiegészítő, egymással is jó munkatársi viszonyban lévő óvónő párok és dajka jelenlétét a csoportban.

Pedagógiai munkánkat segíti szükség esetén:

     -logopédus, aki nem óvodánk dolgozója. Feladata elsősorban a gyermekek beszédének szűrése a beszédfejlődés akadályoztatása szempontjából, ezek kezelése. Továbbá a középső csoport végén, de legkésőbb a nagycsoport kor elején dyslexia-prevenciós vizsgálat végzése minden egyes gyermeknél, szükség esetén annak szakszerű terápiája.

-     Szakértői Bizottság munkatársa. Ő a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális nevelését, fejlesztését végzi, valamint tanácsadással szolgál az óvónőnek és a szülőnek a szükséges fejlesztő terápiához.

-     pszichológus, aki a nevelési tanácsadó munkatársa. Munkája során segít a gyermekek korai részképesség elmaradásainak felismerésében, nevelési problémákkal küzdő gyermek szüleinek és az óvónőknek tanácsokat ad a
probléma kezeléséhez, szükség szerint vizsgálatokat végez az iskolaköteles gyermekek fejlettségi szintjének megállapításához.

 

Ezen szolgáltatások csak szükség esetén valósulnak meg. Finanszírozása a fenntartó részéről történik, a szolgáltatást nyújtóval történt szerződés kötés, megállapodás alapján.

VI.1.1.  Az óvónő, dajka attitűdje, stílusa:

programunk megvalósításának színvonalát, minőségét elsősorban az óvónő személyisége, a nevelőtestület légköre és a vezető közreműködése dönti el, amelyben velük összhangban dolgozó – a pedagógiai munkát segítő - dajkának is nagy szerepe van.

Az óvodai nevelés folyamatában törekszünk arra, hogy

-     Természetes viselkedésünkkel, szeretetteljes légkörben, védelmet, biztonságot jelentsünk a gyermekek számára.

-     Személyiségünk modell, követendő, pozitív erkölcsi mintául szolgáljon a gyermek számára.

-     Magatartásunkban a segítő készség, az elfogadás és a tolerancia domináljon, az egyéni, egyedi, más fajta értékek pozitív irányú megközelítése érvényesüljön. Különösen fontos ez a szocializációs zavarokkal küzdő gyermekek, a migráns, - etnikai-kisebbségi családból jövő- és a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében.

-     Szakmai megújulás iránti igényünk nagy az eredményesebb munkavégzés érdekében, továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk.

-     A jó munkahelyi légkör megtartására, hatékony munkakapcsolatra törekszünk, kölcsönösen megbecsüljük, tiszteljük egymást.

-     Valljuk a gyermekek nevelése tekintetében a család jogának és kötelességének priorítását. Értékrendünkben a család kiemelt jelentőséggel bír. Gyermekeik nevelése során kialakult problémahelyzetek megoldásához, segítő szándékkal közeledünk az óvodába való beiratkozás első napjától kezdve.

VI.1.2. A program megvalósításához az ideális személyi

A kompetencia alapú óvodai nevelés is eleve kritériumként várja el a dajka pedagógiai támogató munkáját.

VI. 2. Az óvoda tárgyi feltételei

Az óvoda épülete, elhelyezkedése:

Az óvoda épülete jó komfortfokozatú, a program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, amelyek megfelelnek a mindenkor érvényben lévő - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló OM rendeletben foglalt - kötelező minimális eszköz - és felszerelési jegyzékben foglaltaknak.

Megfelelő munkakörnyezetet biztosít az itt dolgozóknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására, az óvodás gyermekek óvodáztatására.

Biztosított az akadály-mentesítés, a logopédiai ellátáshoz szükséges eszközrendszer és helyiség az esélyegyenlőség megteremtéséhez.

VI. 2. 1. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere

A fenntartó Önkormányzat működtetési és fejlesztési tervében továbbra is szerepel eszközrendszerünk szükségszerű bővítésének folyamatos lehetősége. Az utóbbi években is jelentős számban történhetett eszközfejlesztés, felújítás. Az eszköznorma figyelembe vételével programunk megvalósításához a megfelelő számú eszközök szinte teljes mértékben rendelkezésünkre állnak.

VI. 2. 2.  Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása

VI. 3. Az óvodai élet megszervezése

VI. 3. 1. Csoportszervezés

Rendszerbe foglaltuk a gyermekcsoportok kialakításának főbb elveit:

a./  a gyermekek csoportba kerülésének elvei :
megfelelő életkori arány kialakítása
testvérkapcsolatok , nemek aránya

         integrált, nemzeti-etnikai, migráns gyermekek megfelelő arányban csoportokba történő elosztása

b./ az ily módon kialakított csoportok életmód szervezésének elvei :

-   a nemek fejlődésbeli különbségére differenciált tevékenységi stratégiát kell kigondolni

-  az együtt és külön elvet érvényesíteni kell, a tevékenységeket a nagyok szintjére kell szervezni, a kicsik kedvük szerint kapcsolódhatnak be

- fontos mindenki önmagához mért értékelése, az életkor és a fejlettség nincs összhangban, sok esetben jelentős érésbeli eltérés lehetséges

-   a nagyobbak szociális vonzereje az óvónői hatást erősíti

    a csoport kisebb egységekre tagozódik, mely a tevékenység jellegétől függően alakul

- a gyermekek részére minden tevékenységnek megvannak a maga szabályai, a lehetőségekkel és korlátokkal együtt

-  az önkéntesség nem jelenti a rendszeres távolmaradások elfogadását

- a játékos helyzetekben fontosak az ésszerű szabályok, szokások, a megfelelő magatartásformák, melyek fokozzák a közös játék élményét a szabad játéktevékenység megtartása mellett

- kezdeti időszakban szilárd szokásrendszert kell kialakítani, az átrendeződések státuszváltások miatt, a magatartási szokások erősítése a legfontosabb feladat, a kicsik- nagyok zavartalan együttműködése érdekében

-   életkortól függetlenül erősíteni kell a szociális szerepeket, támaszkodni kell azoknak a gyerekeknek a segítségére, akik azonosulnak a szabályokkal

-  a gyermekeket alkalmassá kell tenni arra, hogy befogadóak, elfogadóak legyenek a más kultúrából, környezetből érkező – migráns, etnikai, nemzetiségi –gyermekekkel szemben, továbbá az integrált gyermekekkel szemben

VI. 3. 2. Hetirendünk, napirendünk

Az óvodai tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a szülő igényei szerint gyermeke érdekében eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napirend és a heti rend kialakítása a helyi adottságok, szokások, lehetőségek figyelembevételével történik.

Zámoly

 

Sukoró

 

Idő

Tevékenység

Idő

Tevékenység

6,15-11,45

Párhuzamos tevékenységek:

- szabad játék

- folyamatos reggeli (önkiszolgálás)

- játékhoz kapcsolódó tevékenységek  

- szervezett mozgás heti kettő
  alkalommal

- egyéb óvónő által felkínált
  tevékenység

- mese és kupaktanács

- szabadban mozgás, séta, kirándulás,  
  kerti munka, udvari játék, levegőzés 

6,30-11,45

Párhuzamos tevékenységek:

- szabad játék

- folyamatos reggeli (önkiszolgálás)

- játékhoz kapcsolódó tevékenységek  

- szervezett mozgás heti kettő
  alkalommal

- egyéb óvónő által felkínált
  tevékenység

- mese és kupaktanács

- szabadban mozgás, séta, kirándulás, kerti munka, udvari játék, levegőzés 

11,45-12,30

Öltözködés, mosdóhasználat, naposi munka, ebéd

11,45-12,30

Öltözködés, mosdóhasználat, naposi munka, ebéd

12,30-15,00

- előkészület a pihenéshez,

- pihenés előtti mese, pihenés,

- egyéni alvásigényüknek

  megfelelően folyamatos ébredés

- öltözködés, mosdóhasználat

- étkezés-uzsonna (önkiszolgálás)

12,30-15,00

- előkészület a pihenéshez,

- pihenés előtti mese, pihenés,

- egyéni alvásigényüknek

  megfelelően folyamatos ébredés

- öltözködés, mosdóhasználat

- étkezés-uzsonna (önkiszolgálás)

15,00-17,15

Párhuzamos tevékenységek:

- mosdóhasználat

- szabad játék

- szabadon választott tevékenység

- óvónő által felkínált tevékenység

- folyamatos hazabocsátás

15,00-17,00

Párhuzamos tevékenységek:

- mosdóhasználat

- szabad játék

- szabadon választott tevékenység

- óvónő által felkínált tevékenység

- folyamatos hazabocsátás

VI. 3. 3. Tevékenységi formák szervezési jellemzői

VI. 4. A fejlődés nyomon követés

VI. 5. A helyi óvodai nevelési program megvalósítását segítő alapszolgáltatások (szükség esetén)

VI. 6.  Az óvoda kapcsolatrendszere

       VI. 6. 1.  Óvoda - család

Célunk:

- a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyerekeket.

- a szülőket nevelőpartnernek tekintjük, tiszteletben tartva, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga kötelessége.

- annak elérése, hogy a család segítse elő gyermeke óvodára való felkészülését, elégítse ki gyermeke érdeklődését az óvoda iránt. Tegyék ők is vonzóvá gyermekük számára az óvodát.

Vegyék igénybe a nyílt napok adta lehetőségeket, a személyes konzultációkat, szülői értekezleteket. Érdeklődjenek gyermekük „fejlődése” iránt.

Feladataink:

-         A család sajátosságainak, szokásainak megismerése, a gyermek óvodai nevelése során annak figyelembe vétele.

-         A családdal való együttműködés során a családhoz illesztett segítségnyújtás érvényesítése.

-         Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés, a kapcsolat erősítése

-         A szülőkkel ismertetjük nevelői felfogásunkat, programunk célját, feladatát.

-         A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az előre mutató segítséget.

-         Óvodánk nyitott: a szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe.

A kapcsolattartás formái:

-     Óvodai beíratás

-     szülői értekezletek

-     Családlátogatások:

-     Fogadóóra

-     Nyitott óvoda

-     Nyílt nap

-     Szülők Szervezete .

-     Az óvodai élettel, az óvodás gyermekekkel kapcsolatos megbeszéléseikhez az intézményben helyet, és megfelelő információt biztosítunk számukra a titoktartási kötelezettség megtartásával.

VI. 6. 2. Óvoda – iskola

Az óvoda - iskola kapcsolatának alakításában célunk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően, önmagukhoz képest úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek, és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére.

Valljuk, hogy a gyermekek iskolai teherbírása jobb, ha előtte teljes és igazi gyermekkora volt az óvodában, ha önálló, magabiztos, kiegyensúlyozott óvodásként léphet az iskolába.

Az iskolai munkára érlelés, tanítás az első iskolai évek feladata, és nem az óvodáé.

Feladatunk:

- az óvodából az iskolába való „átmenetet” minél zökkenő mentesebbé tegyük a gyermekek számára.

- folyamatos, jó kapcsolattartásra törekszünk, melynek alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt.

-         minél gyakoribb tapasztalatcsere létrejötte szükséges egymás munkájának megismerése miatt

Az együttműködési szándékunk

-     az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt

-     kölcsönös látogatások tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelők pedig a leendő iskolásokat látogatják meg az óvodában

-     szakmai tanácskozások, megbeszélések, előadások az alsó tagozatban tanító nevelőkkel: olyan pedagógiai, pszichológiai, módszertani témákban, amelyek segíthetik az óvoda - iskola átmenet, zökkenő mentesebb megvalósítását (pl. magatartás- és személyiségzavarok, a nehezen kezelhető gyermek problematikája, a gyermeki másság kezelése, az óvoda - iskola közötti szakadékok áthidalásának módjai stb.).

-     szülői értekezleten való részvétel: a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő nevelők szüleit pedagógiai elképzeléseikről, az iskolába lépés teendőiről

-     a gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek a tanító nénivel és az iskolai környezettel

-     Az első osztályosok még a tanév elején látogassanak vissza volt óvodás társaikhoz

Kapcsolatunkat akkor tekintjük megfelelőnek,

-         ha létrejön a tapasztalatokra épített gyakori párbeszéd, pozitív személyes kapcsolat óvónő – tanító, óvodás gyermek – tanító között

-         egymás reális, megvalósítható igényeit megismerjük, és megértjük a gyermekekre vonatkozóan

-         azokat gyakorlati munkánkba beépítve megvalósítjuk

-         a gyermekek minél könnyebben tudnak beilleszkedni az iskolába, mert rendelkeznek azokkal a képességekkel, készségekkel, amelyek alkalmassá teszik őket arra

VI. 6. 3. Óvodánk egyéb kapcsolatai

Célunk: Partnerkapcsolatok ápolása az óvoda megfelelő működésének érdekében.

Feladatunk:

- A partneri igények lehetőségeinkhez mérten történő kielégítése                   

- Óvodánk megismertetése az itt élő óvodások érdekében

- Közös tenni akarás a partnerekkel az óvodás gyermekekért

Elért eredményeink akkor sikeresek, ha a kapcsolatok élőek, eredményesek, amelyeket maga a megfelelő együtt működés hatékonysága, eredményessége igazol.

Fenntartóval

Egészségügyi szervekkel -(védőnő, orvos, családsegítő-gyermekjóléti szolgálat)

Szakmai szervezetekkel

Gyermekjóléti szolgálattal

Civil szervezetekkel Zámolyon

Egyházakkal

VI. 6. 4. Az óvoda hagyományos ünnepei és egyéb rendezvényei

A közös programok, ünnepek célja lehetőséget teremteni a család és az óvoda közötti kapcsolat kialakítására, elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, szemléletük formálására, nevelési elveik közelítésére.

VI. 6. 4. 1. A gyermek életének jeles napjai

A gyermekek születés- és névnapjai: az ünneplés csoportonként zajlik, az ajándékot együtt készítjük a gyermekekkel az ünnepeltnek, viszonzásul Ő is megajándékozza a felnőtteket és társait otthonról hozott „csemegével”.

VI. 6. 4. 2. Egyéb ünnepeink

Egy - egy évszak jellegzetes játékait hordozzák magukban. Hosszan készülődünk rá családias hangulatban. Nyilvános szereplés ünnepeinken nincs.  Az igazi ünnep a családé. Az ünnepet megelőző napokban az adott képzetkörben játszunk és készülődünk.

         - Szüreti mulatság

 Igyekezünk a gyermekekkel együtt a helyi néphagyományok ápolásával „igazi” szüreti
 mulatság hangulatát megidézni. (megfelelő ruhákkal, versekkel, énekekkel, bíró -  
bíróné-csőszlegények-csőszleányok, „szőlőlopás”, szüreti felvonulás)

         - Mikulás

Ez az ünnep meglepetés - a Mikulás a csoportszobában nem jelenik meg. Fantáziálunk, képzelődünk, mesélünk róla, nagyon várjuk Az udvarról, az ablak előtt integet a gyermekeknek. Közben a gyermekek énekelnek, verselnek neki. Cipőkbe rakja észrevétlenül ajándékát.

- Karácsony

A karácsony a családé, nem hozható előre!  A készülődés egész decemberben folyamatos: fenyő-, mézeskalács-, aranydió-, és gyertyaillat-, ajándék a családnak. Ünnepi dekoráció az óvodában.

- Farsang

Változó módon, a programba illő mókás, bolondozós tevékenység. Az óvoda együtt ünnepel felnőttek, gyerekek egyaránt. A szülőket is bevonjuk a jelmezkészítésbe, farsangi fánk is készül.

- Nemzeti ünnep: Március 15.

Mese a magyar huszárról, csatáról , katonásdis játékok, zászló, kokárda készítés, nótázás. Az ünneplés csoportonként, programba illesztett módon történik.

- Húsvét 

Falusi népszokás felelevenítése, beszélgetés róla, a hangulati előkészítésen van a hangsúly. Nagytakarítás, sütés, főzés, ajándékkészítés, tojásfestés, locsolóvers mondogatása a fiúkkal.    „Tojáskereső túra” az óvoda udvarán. Locsolkodás.

- Májusfa állítása

A természet megújhodásának szimbólumát jelenti az óvodások számára. Kivágott fenyőfa felső lobkoronáját szalagokkal díszítjük, földbe állíjuk fel a feldíszített fát. Tavaszi dalokat énekelünk, dalos játékokat játszunk. Az óvodás gyermeknapon –Pünkösdkor - „döntjük” ki.

- Anyák napja

Otthon illik köszönteni, a család ünnepe. Az óvodában ajándékot készítünk, mondogatunk verset, biztatjuk a gyerekeket ezek otthoni elmondására, csokorba kötjük tavaszi dalainkat köszöntőül.

- Gyermeknap

A szülőkkel együtt tervezzük, szervezzük. Közös játék, szórakozás, együtt, ahol csokorba kötve dalos játékokat játszunk, verseket, mondókákat mondogatunk, mesét játszunk repertoárunkból, mozgásos versenyjátékokat szervezünk, közben csemegézünk.  Jelképesen ez jelenti egyben a nevelési évzáró rendezvényünket. Az iskolába menő gyermekeket külön köszöntjük, ők búcsúzó verseket mondanak el és dalokat énekelnek. Ajándékot is kapnak.

- Búcsú az óvodától

Ünnepélyes évzárót a következő formában tartunk: az iskolai tanévnyitókor az óvodában gyülekeznek a leendő első osztályosok. Búcsúzó énekkel, verssel köszönnek el az óvodától, az óvodástársak apró ajándékkal kedveskednek az iskolába készülőknek. Az általános iskola 8. osztályosai és a leendő első osztályos tanító ekkor itt vannak az óvodában, és kézen fogva vezetik el a gyermekeket az iskolába. Az óvó nénik, a gyermekek itt lévő szülei elkísérik az iskolába az iskolai tanévnyitóra „gyermekeiket”.

VI. 6. 4. 3. Kirándulásaink (a közvetlen és tágabb környezetben)

Egy-egy kirándulás vagy séta alkalmával hagyjuk el az óvodát, amelynek érdekes, határozott célja van.

-     Kirándulás autóbusszal (Olyan helyekre visszük el szülőkkel együtt csoportonként a gyermekeket, ahova nem minden gyermek jut el.)

-     Séta a tágabb környezetünk megismerésére (erdő, halastó, tájház, Csanádi Imre, Csoóri Sándor szülőháza, pékség, iskola, posta, üzletek, Teleház stb.)

VI. 6. 4. 4. Közös programok szervezése szülőkkel

Célja az óvodai közösségépítés. Közös élményszerzés, ismerkedés, gyermekekért való együttmunkálkodás.

-   gyermeknap szervezése az óvoda udvarán

- "ovis bál "

- munkadélutánok

VI. 7. Az ellenőrzés, értékelés rendszere

VI 7. 1.  Az óvodairányítási - szervezeti felépítése

VI. 7. 2. Az óvoda szakmai dokumentumainak kapcsolata és egymásra épülése

VI. 7. 3.  A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése

Ezen tevékenységek igen fontos tényezők az óvoda munkájának hatékonyságára.

A pedagógiai munkánk ellenőrzése, értékelése az óvoda Minőségirányítási programjában is megfogalmazódtak.

Célunk:

-         Ellenőrzés során: - visszacsatolás a valóság, a gyakorlat és az elképzelt célok összevetése
     érdekében verbális, közvetlen, közvetett tapasztalatszerzés formájában.

-         Tények, információk feltárása.

-         Értékelés során: - az elért eredmények feltárása, összevetése a kitűzött célokkal.

-         A munka minőségének garantálása a rendszeres ellenőrzéssel, annak értékelésével

-         a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése.

Feladatunk:

-         Folyamatos ellenőrzéseket végzünk munkánk minél hatékonyabb végrehajtása érdekében.

-         Az ellenőrzéseknek konkrétnak, objektívnek, folyamatosnak, tervszerűnek,
      következetesnek és demokratikusnak kell lenni.

-         Az ellenőrzést minden estben kövesse értékelés, mert ez az ellenőrzött személy munkája
     minősítésének egyik formája. 

Területei:

-     dokumentumok ellenőrzése, elemzése

-     a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése

-     pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése

-     helyi Nevelési Program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése

-     a Minőségirányítási programban meghatározott pedagógiai feladatok ellenőrzése,
    értékelése

Várható eredményeink:

-         mindenki érzi, tapasztalja munkájának fontosságát

-         mindenki látja munkájának értékét

-         mindeni igyekszik minőségi munkát teljesíteni

-         a feltárt hiányosságok egyre kevesebbek

VI. 7. 4.  Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése

A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési - fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek. A gyermekcsoportok nevelési - tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik, nem megmásíthatatlan.

A nevelési folyamat tervezését, alapritmusát az évszakok változása adja meg. A nevelési terv értékelését évszakonként a megvalósult tevékenységek feljegyzései tükrözik.

A gyermek fejlődésének nyomon követésénél a következő alapelvek betartására törekszünk:

- A gyermek megfigyelése mindig nyugodt, szeretetteljes légkörben történjen.

- A gyermek személyiségét mindenkor tartsuk tiszteletben.

- A gyermek fejlődését mindig önmagához viszonyítva ítéljük meg.

- A fejlődés megítélése tekintetében a tolerancia, a kivárás elvét alkalmazzuk.

- A fejlődést mutató tapasztalatokat írásban is rögzítjük.

 

Tapasztalatunk szerint, ha a gyermek egész személyisége úgy fejlődik az eddigiekben felsoroltakon kívül, hogy:

- érdeklődő és kíváncsi

- ha képes bizonyos ideig elmélyülten foglalkozni a választott, vagy ajánlott dolgokkal

- ha önállóan, leleményesen oldja meg a helyzeteket

- ha játékában ötletei, elképzelései vannak, amihez a kivitelezés módját is keresi

- ha az elkezdett dolgokat, játékokat befejezi

- ha figyelmesen hallgatja a mesét

- ha képes felnőttekkel, társaival beszélgetni nyíltan, szorongásmentesen,

- ha tud kompromisszumot kötni,

- ha jól utánoz, és a felnőttek elképzeléseit többnyire megérti,

- ha szeretne megfelelni környezete igényeinek

- és belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik.

 

VII. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK

Óvodánkban a gyermekvédelmi munka kiemelt jelentőséggel bír. A társadalmi, gazdasági viszonyok változásával magasabb lett a mindennapi gondokkal, megélhetéssel küzdő családok száma, ezzel egyenes arányban a hátrányos helyzetű családok száma is emelkedett. Jelenleg az óvodát érintően etnikai kisebbséghez tartozó néhány család él falunkban, nagyon eltérő életkörülmények között. A jövőben valószínű, hogy számítani lehet a hazájukat elhagyni kényszerülő – migráns - családok gyermekeinek óvodáztatási igényére is.

Célunk:

-         Az általános prevenció, segítségnyújtás a gyermekvédelmi törvény szellemiségének és
     előírásainak megfelelően.

-         A gyermeki, emberi jogok érvényesítése, semmilyen ok miatt hátrányos megkülönböztetés
      a gyermeket nem érheti.

-         A tehetséggondozás.

-         Minden gyermek családban nevelkedhessen, mindaddig, amíg élete ott nincs veszélyben.

-         A gyermek minden olyan dologban részesüljön, ami őt megilleti.

-         Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális
      környezetből érkező gyermekek számára, továbbá a  normál óvodai csoportban integráltan

      nevelhető sajátos nevelést igénylő gyermekek számára.

-    A „másság” a „különbözőség” elfogadtatása.

-         Minden gyermeket saját képességeihez mérten, önmagához képest fejlődjön.

 

Feladatunk:

A gyermekek zavartalan fejlődéséért, a gyermekek védelméért a családon kívül az óvoda minden óvodapedagógusa felelős, ezért feladata:

-         A gyermek életének és fejlődésének folyamatos nyomon követése, az adódó problémák 
     okainak felderítése, a problémák megoldásához lehetőségek keresése, segítségnyújtás.

-         A gyermekek alapvető szükségleteinek biztosítása.

-         Érzelmi biztonságának megteremtése az őt körülvevő felnőttekhez fűződő pozitív érzelmi
      kötődéssel, és a megfelelő tárgyi feltételek biztosításával.

-         A gyermek egyéni szükségleteihez,, képességeihez  igazodva történjen a fejlesztése.

-         A fejlesztés során lehetőséget adjon a tehetségek kibontakoztatásához, valamint a
      hátrányos helyzetből való felzárkóztatáshoz, az SNI és a BTM –es gyermekek speciális

      fejlesztéshez.

-         A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, valamint a migráns gyermekek
      számára is biztosítani kell az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét, fejlesztését.

-         A migráns gyermekek nevelése során biztosítani kell az önazonosság megőrzését,
      ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

-         Prevencióval várhatóan lényegesen csökkenni fog a hátrányos és a veszélyeztetett
     gyermekek száma.

-         Óvónők, és speciális szakemberek közreműködésével biztosított az esélyegyenlőség
      megteremtése, fenntartása a gyermekek fejlődésében.

-         Fokozott odafigyeléssel biztosított a gyermekek jogainak érvényesítése.

-         Szakemberek segítségével várhatón javul a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek családi
     életkörülménye.

-         A megfigyelések során felfedezésre kerül a tehetséges gyermek képessége, lehetőség

      nyílik annak fejlesztésére.

-         A szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz és az óvodavezetőhöz gondjaikkal.

-         Minden rászoruló időben megkapja a segítséget.

-         A gyermekvédelmi feladatok hatékonyan működnek.

VIII. A HELYI NEVELÉSI PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE